Első olvasásom volt az írótól, így nem voltak előzetes elvárásaim. Nagyon tetszett a történet és jó volt végre egy jelenben játszódó könyvet olvasni, ami több aktuális témát (Covid, Black Life Matter, migránsok) is felvonultatott. Izgalmas, eseménydús, fordulatos és meglepő is volt egyszerre. Több olyan írói megoldást is használt, amik elnyerték a tetszésemet. Jól szórakoztam! A fülszöveg a negyedét se mondja el annak, ami ebben a könyvben történik, úgyhogy igazán nehéz spoilermentesen írni róla. Nem tagadom, sok meglepetés ért olvasás közben. Egy darabig azt éreztem, hogy van pár felesleges szereplő, viszont olyan jó ritmusban követhetjük az eseményeket, hogy ez később abszolút nem zavart már. Bár a fő ügy megoldódott, néhány történetszál befejezetlen maradt, így okkal várható valamiféle folytatás… Én biztos vevő leszek rá!

Szántó Dániel minden kétséget kizáróan az egyik legjelesebbike azoknak a néhány éve színre lépett fiatal magyar íróknak, akiknek regényeikben a bűn és a szereplők drámája is kulcsfontosságú, de a háttérből óhatatlanul beszivárognak a társadalmi tényezők is. Szokás azzal méltatni egy könyvet, hogy jobban „izgatja” mi történik a szereplőkkel, mint a nyomozással, pedig pont ez adja „A hatszög” erejét, ahogy egyensúlyban tartja a kettőt, hiszen amúgy is elválaszthatatlanok egymástól. Nevén nevezi a dolgokat, nem köntörfalaz. A legérdekesebb azonban ténylegesen a két nyomozó, viszonya, melynek során erősen drámai színezetet is kap a történet kilépve a rendőri nyomozás hatásköre alól. A főszereplők úgy gondolnak saját magukra, mint akik nagyon értenek a szakmához, közben pedig egyszerűen csak ellenszenvesek. De számomra ezek a karakterek teszik szerethetővé a könyvet. Nem fog csatlakozni a klasszikusokhoz, és olvashattunk már nála jobbakat is, de legalább egy átélhető megoldást fel tud mutatni, s azon alkotásokhoz tartozik, amelyek a minőséget nyújtják. Az eredmény egy kellő érzelmi intelligenciával rendelkező könyv, amely jó érzékkel reflektál korunkra, (rasszizmus, járvány, stb.) és amely megérdemli, hogy figyeljünk rá. Szóval jó volt olvasni, még ha helyenként kissé el is kalandoztam. Kevésbé sikerült pillanataiban is kellően markáns, kellőképpen karakteres, a műfaji jegyeket jó érzékkel sorakoztatja fel, a befejezés pedig hatásos, noha a zárásra maradt némi hiányérzetem. De nagy reményeket fűzök a következő részhez.

Szántó Dani minden könyvét olvastam, ez tetszett a legjobban. Gyorsan olvasható, sodródunk az árral, amikor letettem, tovább éltem benne, gyakran még a házimunkák közben is olvastam, és esti olvasóként nappal is igyekeztem a kezembe venni. Izgalmas , sok helyszínt érint , még a ma aktuális téma, a koronavírus is is említésre került, így utólag is könnyen beazonosítható lesz majd az időben. Szereplői távolról sem tökéletesek, gondjaik vannak, de kinek nincsen ? Ugyanakkor Budai Viktor, a vezető nyomozó alkoholista, züllött, igénytelen, és hogy még tetézzük, koszos és bűzlik . Értem én, hogy van ilyen is, de ezzel bűzléssel távolról sem szerethető karakter. Amiért fél csillagot levontam, az az, hogy tele van trágár párbeszédekkel. Nem szeretem, nem használom, ilyen családban nőttem fel. A nagyszüleim, a szüleim, a gyerekeim, és mi sem ejtettünk ki még egy káromkodó szót sem. Így érthető, hogy zavar. Amúgy a nyomozás, meg minden rendben volt, és jobb, mint az első rész.